Gent
Gent címere Gent zászlaja
Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Flamand régió
Székhely	Ghent
Polgármester	Mathias De Clercq
Irányítószám	.mw-parser-output .plainlist ulline-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0.mw-parser-output .plainlist ul limargin-bottom:0 9000 9050 9032 9030 9031 9040 9041 9051 9052 9042 9110 9219 9002
Körzethívószám	09
Testvérvárosok	Lista Nottingham (1985–) Melle (1977–) Brassó (1993–) Kanazava (1971–) Tallinn (1982–) Saint-Raphaël (1958–) Mohammedia (1982–) Wiesbaden (1969–) Gdańsk (2009–)
Népesség
Teljes népesség	257 029 fő (2016. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	1493 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	156,18 km²
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretespadding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balrafloat:left;clear:left.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.centerclear:both;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbrafloat:right;clear:right.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelsoposition:relative;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelsoborder:1px solid #ccc.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlayposition:absolute;top:0;left:0.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .captiontext-align:center;font-size:smaller.mw-parser-output .poziciosTerkepFeliratposition:absolute;z-index:2;height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balrawidth:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .markposition:absolute;text-align:center;line-height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .labelposition:absolute;text-align:center;line-height:110%.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-lefttop:-0.5em;float:right;text-align:right.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-rightposition:relative;top:-0.5em;text-align:left.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>spanpadding:1px Gent Pozíció Belgium térképén
é. sz. 51° 03′ 00″, k. h. 3° 44′ 00″51.05, 3.7333333333333Koordináták: é. sz. 51° 03′ 00″, k. h. 3° 44′ 00″51.05, 3.7333333333333
Gent weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gent témájú médiaállományokat.

Gent (francia Gand, angol Ghent, régiesen Gaunt) város Belgium flamand régiójában. Kelet-Flandria tartomány legnagyobb városa és központja. A város a Schelde és a Leie (francia nevén Lys) folyók találkozásán épült fel és a középkorban Észak-Európa egyik legnagyobb és leggazdagabb városa volt. Jelenleg kikötője és egyeteme révén ismert, Észak Firenzéjeként is emlegetik.

Lakossága 262,219 fő (2019).

Fekvése

Gent város és az azonos nevű járás központja Flandriában. A kelet-flandriai tartomány legnagyobb városa, egyben fővárosa. A település a Schelde és a Leie folyók torkolatánál fekszik. A középkorban egyike volt a legnagyobb és leggazdagabb városoknak Észak-Európában. Ma kikötő- és egyetemváros. Tengeri kapcsolata a Gent–Terneuzen csatornán keresztül van. Az európai E17 és E40-es autóút találkozásánál fekszik és a harmadik legnagyobb vasútállomással rendelkezik Belgiumban.

A járás

A genti járás áll Gent városából, valamint Afsnee, Desteldonk, Drongen, Gentbrugge, Ledeberg, Mariakerke, Mendonk, Oostakker, Sint-Amandsberg, Sint-Denijs-Westrem, Sint-Kruis-Winkel, Wondelgem és Zwijnaarde városokból. Belgium harmadik legnagyobb tartománya volt 2006-ban 233 120 fős lakosságával. Jelenlegi polgármestere Daniel Termont, az sp.a-Groen en Open Vld koalícióját vezeti.

Története

A város 1775-ben

A két folyó összefolyásánál archeológiai leletek igazolják település jelenlétét már a kőkorszakban, és a vaskorban. A legtöbb történész úgy tartja, hogy Gent régebbi neve – Ganda – a kelta 'ganda' – összefolyás, torkolat szóból ered. Nincsenek írásos feljegyzések a római korból de archeológiai kutatások megerősítik, hogy Gent régiója továbbra is lakott maradt.

Amikor a frankok meghódították a római területeket – a 4. század végétől és bőven az 5. századba nyúlóan – hozták magukkal nyelvüket így a kelta és latin nyelv az ó-hollandra cserélődött.

650 körül Szent Amandus két katedrálist alapított Gentben: a Szent Péter és a Szent Bávó-katedrálist (Sint-Baafskathedraal). A város a katedrálisok és a kereskedelmi központok körül fejlődött. 800 körül Jámbor Lajos, Nagy Károly frank uralkodó fia, Einhardot, Nagy Károly történetíróját nevezte ki mindkét székesegyház abbéjává.
851-ben és 879-ben a várost két alkalommal megtámadták és kifosztották a vikingek.

A város felépült újra és tovább virágzott a 11. században. A 13. századig Gent a legnagyobb város volt Európában Párizs után. Nagyobb volt Londonnál, Kölnnél és Moszkvánál is.

A városfalak között mintegy 65 000 ember lakott. Ma a Szent Bávó-katedrális és Szent Miklós-templom (Sint-Niklaaskerk) harangtornyai és tornyai csak néhány példa a korszak látképére.

A folyó időszakosan nagy területet elárasztott. Az így keletkezett gazdag növényzetű vízrétek - „meersen” elnevezése – az angol „marsh” szóhoz köthető nem teljesen azonos jelentéssel, mivel a „meers” nem folyamatos víz alatt levő terület jelent. Ezek a rétek ideálisak voltak juh legeltetésre. Gyapjukból azután szövetet készítettek. Gyakorlatilag Gent a középkorban a szövetgyártás legfontosabb városa volt.

A gyapjúipart eredetileg Bruggében alapították meg, de itt alakult ki az első európai iparosított terület is a középkorban. A merkantilista körzet olyan fejlett volt, hogy a gyapjút Angliából importálták a feldolgozáshoz. Ez volt a flamandok Angliával való jó kapcsolatának egyik oka.

Gent volt Genti János lancasteri hercegnek a szülővárosa. A város kereskedelme Angliával súlyosan meggyengült a százéves háború idején.

A város a 14. században újra magára talált, amikor a flamandok egyesültek e környező tartományokkal a burgundiai herceg kormányzása alatt. A magas adók felkeléshez és végül a gaver-i csatához vezettek, melyben Gent súlyos vereséget szenvedett. Ez idő tájt Németalföld súlypontja Flandriából (Brugge–Gent) Brabantba (Antwerpen–Brüsszel) tevődött át, bár Gent továbbra is fontos szerepet töltött be a régióban.

1500-ban itt született Kasztíliai Johanna királynő fia, V. Károly német-római császár. Az 1539-es felkelést a császár súlyosan megtorolta szülővárosán. Gent protestáns köztársaság volt, de a spanyol hadsereg rekatolizálta a lakosságot. A Szent Bávó-székesegyházat lerombolták. A vallásháborúk tönkretették Gent várost és környékét, és nemzetközi uralmi pozícióját is.

A 18–19. században Gent textilipara ismét virágzásnak indult. Lieven Bauwens bevezette az első mechanikus szövőgépet az európai kontinensen. Ennek terveit 1800-ban csempészték ki Angliából.^[forrás?]

Gent volt a genti békeszerződés aláírásának helyszíne is, amely formálisan lezárta az 1812-es háborút Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között. Az 1815-ös waterlooi csata után Gent a Hollandiai Egyesült királyság része lett 15 éven át. Ebben az időszakban a város megalapította saját egyetemét 1817-ben és új összeköttetést épített ki a tengerhez 1824–27 között.

Az 1830-as belga szabadságharc, az első belga kereskedelmi egyesülés Gentből eredeztethető. A kapcsolódó ünnepek előkészületeként épült a St. Pieter-pályaudvar 1912-ben.

• 
  

  

  
  

  
  

  Gent tornyai a Graslei rakpart házai mögött
  

  
  

  
  


• 
  

  

  
  

  
  

  Érdekes utcarészlet
  

  
  

  
  


• 
  

  

  
  

  
  

  Romantikus folyópartrész a Scheldt mentén
  

  
  

  
  

Látnivalók

A Graslei

A Graslei az egyik legszebb látványt nyújtja Gent óvárosában. A hídtól jobbra a Szt-Michielssbrug, az épület a sarkon a volt postahivatal és a távolban jobbra Gent három tornya látható.

• 
  

  

  
  

  
  

  Gent van de Kraanlei
  

  
  

  
  


• 
  

  

  
  

  
  

  Turistacsónak a Scheldt folyón
  

  
  

  
  

Építészet

Sok középkori építészeti emlék maradt épen és remekül megőrizték, restaurálták őket. Központja a legnagyobb autómentes terület Belgiumban. Érdekes látnivaló a Szt. Bavó-katedrális, a genti oltárképpel, a harangtorony, a Gravensteen kastély, és a gyönyörű tervezésű régi grasléi kikötő. Gent jó arányt talált a magas életszínvonal és a történelem keverésében – és nem vált múzeumvárossá. Három béguinages-nak és számos templomnak ad otthont. Ezek közt a St. Jacob-templom, a St. Nicolas-templom a legszebb példák. Van operaháza és néhány színháza. a modern építészet kiemelkedő példája az egyetem épülete (a Boekentoren vagy Könyv Torony), Henry Van de Velde építésztől.

A „Beguinage” és a harangtorony, valamint a közeli szövetcsarnok az UNESCO világörökség részei 1998-tól ill. 1999-től.

• 
  

  

  
  

  
  

  Az UNESCO Világörökség részeként elismert harangtornyok
  

  
  

  
  


• 
  

  

  
  

  
  

  Szt. Miklós-templom, főoltár
  

  
  

  
  


• 
  

  

  
  

  
  

  A modern genti építészet egyik képviselője, a Boekentoren
  

  
  

  
  

Éttermek és kulináris hagyományok

Mint a legtöbb belga város, így Gent is a helyi és külföldi konyhák gazdag választékát kínálja. Különösen a Patershol negyedbe koncentrálódnak az éttermek. A Sleepstraaton, – kicsit följebb, északra – számos török éttermet és ételbárt találunk.
Gentben és Kelet-Flandria más régióiban a pékségek donut alakú zsemléket árulnak „mastel” néven. „Mastellent” még Szent Hubert-kenyérnek is hívják, mert a szent ünnepén, november 3-án a pékek a reggeli misére áldásra viszik a tésztát. A hagyomány szerint a megáldott mastellek megvédenek a veszettségtől.

Ünnepek

A város helyt ad számos nagy kulturális eseménynek is. Ilyen a Gentse Feesten, az I Love Techno, a Flamand Nemzetközi Filmfesztivál Gentben, és a Festival van Vlaanderen. Továbbá ötévente nagy botanikus kiállítást rendeznek Gentse floralien néven, amely ugyancsak számos látogatót vonz a városba.

Het Huis van Alijn

Múzeumok

Fontos múzeuma Gentnek a Museum voor Schone Kunsten – szépművészeti múzeum - Hieronymus Bosch, Jean Fouquet, és sok más flamand mester képeivel, a SMAK vagy Stedelijk Museum voor actuele kunst – városmúzeum a modern művészeteknek, 20. századi munkákkal, mint Joseph Beuys és Panamarenki, és a Besignmuseum. A Huis van Alijn – az Alijn család háza – eredetileg BEGUINAGE volt és ma népművészeti múzeum. Ez a múzeum gyakran ad helyt színháznak és bábjátéknak gyerekek számára. Van Gent ipari erejét demonstráló múzeum, a Museum voor Industriele Archeologie en Tectiel, vagy másképp MIAT. Itt találhatók workshopok és raktárak felújítása az 1800-as évekből, és láthatók a csévélő és fonógépek, melyek ebben a hajdani szövőmalomban működtek.

Gazdaság

Gent kikötője a város északi részén a harmadik legnagyobb kikötő Belgiumban. A Ghent-Terneuzen csatornán keresztül lehet bejutni. Ez a holland Terneuzen kikötőhöz közel torkollik a tengerbe. A kikötő, másokkal együtt olyan nagy cégeknek dolgozik mint a Sidmar, a Volvo Autó- és Teherautógyár, a Honda és a Stora Enso.
A Genti Egyetem és több kutatásorientált cég helyezkedik el a város központjában és déli részén.
Lévén a legnagyobb város Kelet-Flandriában, Gent sok kórházzal, iskolával és vásárlóutcával rendelkezik.
Az egyre több turista a munkavállalás fő szegmensét jelenti.

Közlekedés

Gentnek két fő vasútállomása van:
Gent-Sint-Pieters és Gent-Dampoort. Gent-Sint-Pieters a fő állomás. A város kapcsolódik más fő belga városokhoz – Brüsszel, Antwerpen, Brugge stb. direkt vonalakkal.

Minden személyszállítást a városon belül a flamand közlekedési vállalat
a De Lijn működtet. Jelenleg öt villamosvonallal és sok buszvonallal rendelkezik.

Hétvégenként a város ingyenes éjszakai járatokat üzemeltet.

• 
  

  

  
  

  
  

  A Gent Sint-Pieters vasútállomás
  

  
  

  
  


• 
  

  

  
  

  
  

  Genti troli
  

  
  

  
  


• 
  

  

  
  

  
  

  Genti villamos
  

  
  

  
  

Híres emberek

• 
  V. Károly császár 1500-ban született Gentben


• 
  Artevelde Jakab, az 1338-as flamand felkelés vezetője. Szobra a Pénteki piacon, Ghent See-ben áll;


• St. Bavo – Gent védőszentje (589–654)


• Genti Henrik – skolasztikus filozófus (1217–1293)


• Jacob van Artevelde, államférfi és politikus (1290–1345)


• Gaunti János, Lancaster első hercege (1340–1399)


• 
  Jan van Eyck festő (1440–1482)


• Jacob Obrecht, reneszánsz zeneszerző (1457–1505)


• 
  Charles Quint (1500–1558)


• 
  Daniel Heinsius holland reneszánsz tudós


• 
  Gaspar de Crayer festő (1582–1669)


• 
  Frans de Potter író (1834–1904)


• Jan Frans Willems író (1793–1846)


• Hippolyte Metdepenningen jogász és politikus (1799–1881)


• 
  XVIII. Lajos francia királyt ide száműzték a 100 nap során, 1815-ben.


• Charles John Seghers jezsuita szerzetes és misszionárius (1839–1886)


• 
  Victor Horta Art Nouveau építész (1861–1947)


• 
  Maurice Maeterlinck költő, drámaíró, esszéíró, irodalmi Nobel-díjas (1862–1949)


• 
  Frans Rens író (1805–1874)


• 
  Leo Hendrik Baekeland kémikus, a bakelit feltalálója (1863–1944)


• Pierre Louys költő és romantikus író (1870–1925)


• 
  Corneille Heymans fiziológus és kémiai Nobel-díjas (1892–1968)


• Suzanne Lilar novellista, regény- és drámaíró (1901–1992)


• Jean Daskalides nőgyógyász és a Leonidas-csokoládé kitalálója (1922–1992)

Testvérvárosai

• 
   Észtország Tallinn
  


• 
   Egyesült Királyság Nottingham
  


• 
   Németország Wiesbaden
  


• 
   Japán Kanazawa
  


• 
   Németország Melle
  


• 
   Marokkó Mohammedia
  


• 
   Franciaország Saint-Raphael
  


• 
   USA Des Moines
  

Egyéb

A Galaxis útikalauz stopposoknak című regényben Gent mint sértés szerepel – a Zaphod u Ghent és Belgium mint a legförtelmesebb szitokszó a galaxisban.

Források

Külső hivatkozások

• A város hivatalos oldala


• Genti látképek


• Gent képek és egy élménybeszámoló


• Gent, a flamand ékszerdoboz

.mw-parser-output .tarsprojekt-alapfloat:right;clear:right;width:272px;margin:0 0 1em 1em;border:1px solid #a2a9b1;padding:4px;background-color:#f8f9fa;font-size:95%.mw-parser-output .tarsprojekt-alap-ikonfloat:left.mw-parser-output .tarsprojekt-alap-szovegmargin-left:60px@media screen and (max-width:719px).mw-parser-output .tarsprojekt-alapfloat:none;width:auto;margin:0 0 1em.mw-parser-output .tarsprojekt-alap:afterdisplay:block;content:"";clear:both@media print.mw-parser-output .tarsprojekt-alapdisplay:none

A Wikimédia Commons tartalmaz Gent témájú médiaállományokat.